2017. október 17., kedd

Lackfi János B és Sz-Men

(c) Szüdi János
MESE A BATMANRŐL
Van nekem egy Batmanem,
bármily erős, megverem.
Fekete ruhában jár,
fénylik, mint egy svábbogár.

Szája vékony vonalkód,
agya helyén aranyrúd.
Nem nyugszik a kezemben,
elrepül, de ezerrel.
Őt moziban sem látni,
filmből ki szokták vágni.
Ha nem félsz, hogy agyonlő,
kiszedem a zsebemből.

2017. október 15., vasárnap

Todó kitálal... pontosabban letanyal - Vig Balázs jelentése a Pókember balesetéről

Tamási Hajni volt az egyetlen, aki ugyanolyan szívesen játszott lányos és fiús játékokat is. Ha akart, tátikázott, pónis matricákat csereberélt, vagy ugrálókötelezett, és ha elunta, akkor segített piros bogarakat darabolni az öltöző mögött. De a káromkodást vagy a böfögést például ő sem szerette. Ma csajos napot tartott, ezért Anikóékhoz állt be rajzolni, nem jött velünk pókemberezni, pedig többször is hívtuk. Ha egyikünk a Pókember, a többiek bűnözők lesznek, így van szabályosan a játék. Felmásztam a nagy fára az udvaron. Óvári és Som Jani odalent lökdösődtek, lövöldöztek, részegeskedtek, káromkodtak. Mert ezt csinálják a bűnözők. Színészkedés közben észre sem vették, hogy vékony talpú tornacipőmben, izzadt tenyérrel magasabbra másztam, mint ahogy szoktunk. A fa törzsébe kapaszkodtam, és óvatosan felálltam. A levelek meg az ágak eltakarták előlem Óváriékat, csak a hangjukat hallottam. Méregettem, hogy melyik ágra kellene leugranom. Mielőtt elszállt volna a bátorságom, nagy lendületet vettem, és elkiáltottam magam:
– Itt jön a csodálatos Pók-em-ber!

2017. október 8., vasárnap

Gombos Péter szuperhőse

(c) Miklós Kelemen
Nem vagyok menő srác, ezt el kell ismernem.
Robi, a legjobb barátom például valójában az egyetlen barátom.
Nem azokat a filmeket nézem, nem azokkal a játékokkal játszom, mint a többiek.
Ha azt hiszed, ez rossz, hát gondolom, Te is voltál már kiközösítve.
Szülinapomra kaptam öt új pólót a bátyámtól.
Szerintem látta, mi a helyzet, és menő cuccokkal lepett meg.
Alig vártam, hogy hétfő legyen, és elkezdhessem az új, királyabb iskolás életemet.
Hétfőn a szupermenes pólót vettem föl. Láttam néhány érdeklődő pillantást.
Kedden Thor voltam. Kerek szemek.
Szerdán Amerika Kapitány. Összesúgtak mögöttem.
Csütörtökön Batman. Ekkor már éreztem, hogy téma vagyok.
Pénteken Robi odajött Pókemberhez a szünetben, és halkan odasúgta:
„Figyelj, a Marvel- és a DC-univerzum nem keveredik. Soha. Tök gáz.”

2017. október 4., szerda

Ündürüxi szellemeiről Majoros Nóra szupertitkos jelentése

(c) Rátkai Kornél
Mindenki talált magának valami hasznos elfoglaltságot a Tatamamán. Alex a tengerparton
lábadozott, az öregek élelmet és tűzifát gyűjtöttek, Delfin, Miló és Bit Hellir pedig
felkerekedtek, hogy kijelöljék a falu helyét.
– A tenger közelében kell lennie, hogy ne kelljen sokat gyalogolni a vízért – mondta Miló.
– Szerintem meg inkább távolabb építkezzünk. Még nem ismertük ki, hogyan változik a
vízszint. Nekem úgy tűnik, a tenger dagály idején akár a napraforgó-ligetekig is elhúzódhat –
vélte Delfin, miközben a talajt morzsolgatta az ujjai között, és megpróbálta kiolvasni belőle az
elemek változását.
– Nem mennék túl közel az erdőhöz sem. Lakhatnak ott veszélyes élőlények – mondta Bit
Hellir, és gyanakodva méregette a susogó lombokat.
Mintha csak a herceg aggodalmára felelne a vadon, recsegés-ropogás hallatszott a fák közül.
A gyerekek és Bit azonnal a földre vetették magukat. Már a zajból is sejteni lehetett, hogy
valami hatalmas közelít: a föld döngött, a bozót susogott. A gyerekek remegve bújtak össze.
Eszükbe jutott az Ündürüxin átélt összes rémes emlék. Végül Miló összeszedte a bátorságát,
és felnézett.

2017. szeptember 30., szombat

Doktor Korv visszatér... fejezetek Lakatos István szupertitkos jelentéséből


(c) Lakatos, Emma és Tesla
1.
Két hegyes sipkás kismanó ment-mendegélt a macskaköves úton. Egyikük nehéz zsákot cipelt, a másik pedig kis lámpát tartott maga elé, amiben pici szentjánosbogárka ragyogott. Mindkettejük oldalán bűvös kard lógott: elég volt csak megsuhantani, és máris tarkabarka pillangók szálltak elő a varázslatos pengéből, és puha szárnyaikkal addig-addig csiklandozták a komisz bajkeverőket, míg azok hangosan kacagva meg nem adták magukat.
- Úgy örülök, hogy nemsokára hazaérünk a varázslatos Tündérföldre! – ujjongott az egyik kismanó, akit Selyemkének hívtak. Piros sapkát viselt.
- Bizony ám, hamarosan! – rikkantotta a barátja, Szeplőcske. Az ő sapkája kék volt. – Bejártuk a fél világot, hetedhét határon vándoroltunk, míg megtaláltuk a vénséges-vén Tündérkirály elveszett könnyeit!
- Végre elűzhetjük a galád Foncsort, a gaz varázslót! Tündérfölde ismét szabad lesz, és megint naphosszat táncolhatunk a kismadarak énekére! Az lesz ám a víg élet!
Szeplőcske megállt ,és letette a földre a lámpást.
- Táncoljunk hát kicsit, Selyemke, hogy amikor eljön az a szép nap, ne tévesszük el a lépést!
Selyemke lerakta a zsákot a lámpás mellé, és udvariasan meghajolt Szeplőcske előtt.
- Hihihi – nevetett a kis manó. A kezét nyújtotta Selyemke felé, és táncra perdültek. Egyet jobbra, egyet balra, fordulás és pördülés – milyen vidáman ropta a táncot a két manócska! És milyen boldogan ropja majd egész Tündérfölde!

HUSS

FLÖTTY

2017. szeptember 26., kedd

Hiperhőslány Hendikep helyett Németh és Pikler titkos ügynökökkel

(c)PIKLER ÉVA

Hajszálra pontosan akkor lettek készen, amikor csengettek. Levin úr kifogástalan
udvariassággal kiszólt, hogy egy pillanat, letűrte az inge ujját, begombolta, majd felvette a
zakóját, begombolta, mert egy úr (vagy komornyik) tudja az illemet. Ficsúr a hall díszes tükre
előtt a mellényzsebéből elővett fésűvel akkurátusan megigazította a félrenyalt frizuráját.
(Teljesen úgy nézett ki, mint akit a tehénmama borjúnak nézett és végignyalt.) Emília
tüsszentett egy hatalmasat.
Gertrúd szigorú pillantást vetett rá, mire a kislány eloldalgott a szobája felé, de a galéria
lépcsőjénél leguggolt, onnan figyelt. Gertrúd megigazította a kis fekete ruháját, és
tökéletesen elfeledkezett arról, hogy fehér kötényt visel. Ebben a pillanatban lépett be
MacLemon kisasszony. A minimum 14 centis, tűhegyes cipősarkai akár fegyvernek is
beillettek volna, már ha bárki is komolyan venne egy csupa pántból álló citromsárga
körömcipellőt, hozzá illő kockatáskával, és limette színű kiskosztümmel. A kisasszony
leereszkedően Gertrúdra bandzsított, nyilván mosolynak szánta, majd fesztelenül a tükörhöz
lépett, és finom mozdulatokkal igazított a kifogástalan sminkjén. Emília a galéria lépcsőjének
rejtekében kajánul vigyorgott. Ficsúr arca meg-megrándult, de előlépett, hogy köszöntse a
hirtelen köhögőrohamot kapott Levin úr nyomában érkező fotóst.
– Mondja csak, Levin, mikor találkozhatunk Weiss-Neige asszonnyal? Azt hittem, itt vár
bennünket.
– Drága MacLemon kisasszony, kérem, fáradjon velem a szalonba, amíg asszonyom
megérkezik. Megkínálhatom addig egy frissítővel?
– Nagyon kedves, köszönöm Levin. Levin, ugye?
– Igen, kisasszony.

2017. szeptember 24., vasárnap

Hétvári HŐSnóta


Fürge Vinettu kipróbálta,
mennyire hasznos a lóvágta.

Pusztai Toldira tesztelték
hozdela - dobdide petrencét.

Szőke Kevin kora hat hónap,
üldözi egyre a rablókat.

Mennyei étel a hagymásbab,
benne ma senkise babrálhat.

Törje az asztalit apróra,
döngöli szépen padlóra,

püff neki, bajnoki számrendszer,
ad neki délre ma Bád Szpenszer.

Tagjai százfele osztódtak,
ő se találta ma vonzónak.

Ég fele lengeti Csák Norrisz,
sok kicsi kínai zászlót visz,

tátika pislogi szeptember,
bumm bele, fuss neki még egyszer.

Ez csupa móka de játék ma,
pörget a durrbele körhinta.

Bömböl és ordít a hangszóró,
megjavította ma Han Szóló.

Szétszedi, bütyköli Dart Véder,
maszkba hörögni ki nem szégyell.

Hirdeti harcosi törvény ma,
éljen e nagyszerű kolléga.

Este a rosszfiú elfárad,
végre ha vége e zsongásnak,

dugd el e hőskori zanzákat,
súgva se mondd el a macskádnak.



Nóta: Hétvári Andrea
Kép: Vajda Melinda

2017. szeptember 21., csütörtök

Smelka-SuperIROman: Becsengetős limerickek


Becsengetős limerickek
– avagy a hétköznapi szuperhősök –

Volt egy kishős, neve Balázska,
hátán húszkilós volt a táska.
Tesicucc, uzsonna,
plusz húsz könyv: fél tonna,
bárhol járt, megrepedt a járda.

Eszti nagy hős, született Tatán,
egésznap lóg a Facebook-falán.
Suliba – még ilyet –
telefont nem vihet,
most offline van, ha nem is lazán.

Volt egy kishős, a neve János,
ásítása elnyelte a várost.
A nyáron – képzeld el –
csak délben ébredt fel,
őszi reggel ezért volt álmos.

Volt egy kishős, a neve Félix,
kérdezték tőle, mennyi a Z, X,
azt mondta, nem tudja,
ő inkább futkosna,
de délre visszajön: ez még fix.

Egy szuperhős a Klaudia,
mert négy nyelven kell tanulnia.
Különórán táncol,
hegedül is párszor:
nyárig nem is kell aludnia.

Volt egy kishős, született Győrbe’,
nem beszélt máshogy, csakis Wordbe’,
számolta a pixelt,
ezzel sose viccelt,
fel is vették a kocka-körbe.


(c) Szalay György

2017. szeptember 19., kedd

Hétköznapi szuperhősök

 Hétköznapi szuperhősök



Arany János után logikusan Petőfi következne, pláne, hogy itt van az ősz, itt van újra, ráadásul szép is.
Annyira szép, hogy az iskola és kötelezettségek helyett maradunk a szabadidő hasznos eltöltésénél. Részben.
Persze a kötelezettségeket sem lehet megúszni, de különleges nagyítót használunk ahhoz is.
Ebben a szép, meleg esetleg esős és szomorú időszakban ugyanis a szuperhősökkel fogunk foglalkozni.
Legyenek rendkívüliek vagy hétköznapiak. Bújjanak álruhába vagy átlagosba.
Kapjanak illusztrált külsőt vagy tipografáltat.

Mondhatnám azt is, a szuperhősök köztünk élnek. Egyébként tényleg.

Kalandra fel!
Jó szórakozást kívánnak a fedett munkát biztosító, természetesen speciálisan titkos titkosügynökök:
Bódi Kati és Németh(B.) Eszter


2017. szeptember 12., kedd

Békés Márta Arany-rejtvénye és Arany-portrék, másként

Arany-keresztrejtvény

Illusztráció: Miklós Kelemen
1.      A walesi bárdok királya
2.      A Szondi két apródja című balladában szereplő pap neve
3.      A Vörös Rébék című ballada egyik szereplője
4.      Arany János egyik versének  címében van: …Istók
5.      A Bajusz című költemény főszereplője
6.      Arany költemény címszereplője: … elbujdosása
7.      A fülemile című vers egyik szereplője
8.      A Tetemre hívás című ballada szereplője
9.      Toldi szerelmének vezetékneve
10.  Mátyás anyjának keresztneve



Arany-ifjak és -hölgyek – Arany-portrék, másként


Ki lehet a bomlott hajú hölgy? 
Szőke Panni vagy Dalos Eszti?

Ki lehet a méltóságos? 
Zách Klára vagy Rozgonyi Cicelle?

Ki lehet az aranyifjú? Vojtina, a költő vagy Bárczi Benő?

Ki lehet a gyerekember? Szondi apródja vagy Arany Laci?


Lovag és lovagné, kevi rác és rácné, megesett lány vagy csábító – mind egy képzelet és nyelv, egy tekintet és arc szülötte – Arany Jánosé.


Belőle léptek elő, keltek életre mind a szereplői, ahogy az ő arcából készített látható karaktereket a FaceApp alkalmazás. 

A programot a célra alkalmazta: Miklya Attila.




2017. szeptember 9., szombat

Kiss Lehel: A 89973-as meséje



Szeptember eleje volt, amikor az éjszakai égboltról még nem számított túl későnek lehullani. A 89973-asnak esze ágában sem volt lehullani, annál is inkább, hogy fogalma sem volt róla, milyen hónap van, mint ahogyan arról sem, hogy ő a 89973-as. Egyébként akkor ezt még senki más nem tudta, csak később derült ki. Aprócska volt és halovány, de szívében dalok ritmusa pattogott, hasonlatok, metaforák, verssorok kavarogtak – ahhoz hasonlók, hogy „ég a napmelegtől a kopár szík sarja...” A Nap körül keringett ugyanis, és több mint három évébe került, míg egyszer sikerült neki, így hát volt ideje és oka is költői indulatoktól hevülni. Úgy szerette volna telekiáltani a világűrt, és magához ölelni egészen! Azonban irtózatos robajjal haladtak el mellette a kőszívű aszteroidák, és minden igyekezetét elnyomta a szférák zenéje.
Egyszer csak, amikor tompa fényét újabb dalokkal próbálta izzítani, enyhe csiklandozást érzett az oldalában.
– Mi lehet ez? – csodálkozott, és óvatosan fürkészett körbe.
Újra megcsiklandozták. Újra körbefürkészett, és észrevette, hogy a távoli Földről nézik őt. Megpördült örömében, és akkorát kiáltott, azt hitte, felrebben tőle a Fiastyúk is:
– Engem most fölfedeztek! Végre, fölfedeztek!
És valóban: a Földről árgus szemekkel lesték minden mozdulatát. Ez a figyelés csiklandozta meg az oldalát, és tette borzongatóan izgatottá. Végre, most kiöntheti a szívét, és elmondhatja szárnyaló verseit, hiszen komolyan figyelik, várnak tőle valami szépet, igazat! Már kezdte volna, ahhoz hasonlóan, hogy „ég a napmelegtől a kopár szík sarja”, de izgatott hangok jutottak el hozzá a Földről:
– Ki kell számítanunk a prehélium szögét!
– Meg az aphélium távolságát!
            – Sebaj, mégis megpróbálom! – gondolta magában, de ezt kellett hallania:
            – És a pálya excentritása?
            Csalódottan hunyt ki, és csak másnap éjszaka jelent meg ismét. Alaposan felkészült, hogy a lehető leghatásosabb módon tárja fel kincseit: a dalokat, a hasonlatokat, a metaforákat, a verssorokat.
– Szerintem alig van nagyobb fényerőssége, mit tizenöt magnitúdó – hallotta a Földről.
– És az orbitális periódus?
Hiába tűnt el hamar, hogy ne lássák, a róla készített képek kézről-kézre jártak világszerte a tudós társaságokban, míg egy esztendő múlva, egy rövidke pillanatban újra lencsevégre kapta valahol valaki.
– Aranyjánosnak fogom hívni! – sóhajtotta a felfedező elmélázva egy kicsit. A Kisbolygók Nagykönyvébe azonban ezt írták be: 89973. Ezt legalább mindenki érti – mondták a tudósok – és egyébként is: nagyszerűen illik hozzá ez a név!


Illusztráció: Miklós Kelemen

2017. szeptember 5., kedd

Várfalvy Emőke: Wifi-avatás



Csippanás, a kéz már járna,
szem lesüt, az elme kába,
ám nem áll meg, viszi lába,
mosolyogva lép halálba.
Ne mobilozz, hogyha mész!

Facepalmot nyom fenn az Isten,
ennyi bolond, hittem, nincsen,
mivel kell, hogy őket intsem,
tenyeréből feltekintsen?
Ne mobilozz, hogyha mész!



Másvilágon mind a pártok,
nem értik, mi ez az átok,
mi szórja az ifjúságot,
őrangyal bár vigyáz rátok.
Ne mobilozz, hogyha mész!

Bringán zúzott, fülben tombolt,
épp, ha tizenhat éves volt,
kamion kit árokba tolt,
metálzenére lett ma holt.
Ne mobilozz, hogyha mész!




Falat shortban formás lába,
smink chekkolás, mindjárt látja,
útját tilosban levágja,
mozdony alatt lesz ma ágya.
Ne mobilozz, hogyha mész!

Ránéz épp csak fent a szájton,
lett a képre elég lájknyom,
hírneve marad csak álom,
kocsi nem állt meg féktávon.
Ne mobilozz, hogyha mész!



Fut a kocsi, jön a hot spot,
ez de jó kép, nyom egy posztot,
’nézd, száznyolcan, ugye osztod’
végállomás villanyoszlop.
Ne mobilozz, hogyha mész!

Mefisztó markába röhög,
jöjjön a sok okos kölyök,
itt örök free wifi pörög,
vasvillával ritkán bökök,
Mobilozz csak, hogyha mész!

Illusztráció: Klesitz Piroska

2017. szeptember 2., szombat

Hétvári Andrea: Túlexpontált SZELFI



– vagy délibábos látomás

                              jó Toldi Miklóssal


Illusztráció: Gyólai Gabi



Mintha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
el is felejtettem, lángol a bográcsom,
lángol a bográcsom, mert alágyújtottam,
vödör vizet mellé időben nem hoztam.

Rémlik, mintha gyúlna nadrágom a napon,
de most nem érek rá, hadd lobogjon, hagyom,
hadd lobogjon, futok egy vitéz elébe,
aki buzogányát dobta el itt délbe’.

Hajította pajzsát, szálfa-buzogányát,
parittyaköveit, hetedhét hajszálát,
hetedhét hajszála fényes nap az égen,
nem feledjük embert-öltő régiségben.


2017. augusztus 29., kedd

Szabó Imola Julianna: Az utolsó magyar



Az ajtó lefekszik, a kályha kimozdul
A tetőnek szárnya nő
Az ablakomban az ördög átka
S a martalék közt sok zagyva egybegyűlt
Ottkörül forog a nyelv hegyén
Álmatlan ágy, fülemile szó
Hosszú nappalok, sejtelmes éjszakák
Mind ismeretlen, mind fegyvert köt
Rejtett magányt mérlegel
Az eleven érzésben
Csak a szél nem jár felé
Áll a küszöbön
Mint anyám a háború csövében

lllusztráció: Varga Zsófi

2017. augusztus 26., szombat

Arany János: Családi kör – Bertóti Johanna: Esti hangulat


„Mint csillagok közé nyájas hold világa.”


          Bertóti Johanna dalfeldolgozása:
          Arany János: Családi kör (részlet)








Bertóti Johanna: Esti hangulat

Motorbiciklin alszik a tyúk,
álmosan ring a lomha sövény.
A harangoknak elállt szavuk,
libbenve ásít egy piros kötény.

Az árnyak szénként feketéllnek,
hófehér macskánk estére mosdik.
Nekivág az álom az éjnek,
szusszan az ólban kétszer két orrlik.

Szépül az estben minden, mi rút,
csak a holdvilág sápadt, csenevész.
Az álom elől nincsen kiút.
Az éj mélyébe a kút belevész.



Illusztráció: Endrődi Kata